Csodálatos fotók a sarki fényről

írta: Kiss Gábor
2015/06/28

Rövid interjút készítettünk Raspiengeas Nicolas francia fotóművésszel, aki egyúttal megosztotta velünk a sarki fényről készített fényképalbumát is. Ő az a fényképész, akinek számos fotóját osztották meg a Facebookon az utóbbi években, tehát nagy valószínűséggel olvasóink is találkoznak majd ismerős képekkel.

eco: Miért lettél fényképész?

RN: "Hosszú ideig kerestem kreativitásom kifejezésének módját. Egy évet töltöttem Ausztráliában, ott ismerkedtem meg a fotózás változatos világával. Annyira megtetszett, hogy mikor visszatértem Franciaországba, eltökéltem, hogy ezentúl a legjobb tudásomhoz mérten fogok fényképeket készíteni és fejlesztem ehhez kapcsolódó képességeimet. Azóta minden energiámat és időmet ezen cél elérésébe fektetem."

eco: Hogyan készítetted ezeket a képeket?

RN: "Közel 6 hónapot töltöttem a sarki fény fotózáshoz legjobbnak mondható földrajzi szélességben Finnországban, Norvégiában és Izlandon. A cikkben szereplő képek a legjobb képeim ebből az időszakból. Ezt úgy kell elképzelni, hogy egy remekül sikerült fotóra több száz olyan esik, ami végül a kukában landol. Ráadásul volt, hogy órákat töltöttem a szabadban, és a nap végén üres kézzel kellett nyugovóra térnem. Az a trükk az egészben, hogy nem lehet tudni, hogy a sarki fény pontosan mikor és milyen formában alakul ki. Szóval rengeteg idő és türelem kellett hozzá."

eco: Miért ilyen fontos számodra a sarki fény?

RN: "Mert azon kívül hogy gyönyörű, ez az egyik ha nem a legközvetlenebb látható jel arra vonatkozóan, hogy bolygónk törékeny és sebezhető, állandóan ki van téve a Nap hihetetlen erejének. Félelmetes belegondolni, hogy mi vagyunk az egyébként láthatatlan magnetoszféra védelmezői, ami egyúttal minket is véd a Nap káros sugárzásaitól. Szimbiózisban élünk, ezt pedig csodálatosnak tartom."

eco: Mit gondolsz a természetvédelemről?

RN: "Nagyon érzékenyen érint bolygónk védelmének témaköre. Úgy gondolom, hogy a globális felmelegedés, az erdőirtás, és az állatfajok százainak kihalása szörnyű dolgok, ráadásul hatással vannak bolygónkra és lakóira. Hiszek abban hogy minden -a legkisebb rovartól a legnagyobb emlősig- befolyásolja a nagy egész működését, minden összefügg mindennel. Ha másért nem, hát azért kell helyrehoznunk mindent amit időközben elrontottunk, mert ha kihalnak az állatok, végül mi is a süllyesztőben végezzük."

eco: Mit üzennél az ecolounge olvasóinak?

EN: "Semmi sem lehetetlen, nem számít hol vagy, nem számít milyen nehéznek tűnik az út, vagy hogy mit gondolnak mások, kellő elszántsággal bármit elérhetsz. Ne csak kövesd az álmaidat. Hajszold őket!"

A művész weboldala itt érhető el.

A sarki fény (az északi féltekén gyakran: északi fény (aurora borealis), délen: aurora australis) a Föld északi és déli sarkánál a légkörbe behatoló töltött részecskék (elsősorban protonok és elektronok) által keltett időleges fényjelenség. Leginkább késő ősztől kora tavaszig figyelhető meg gyakrabban (de nem állandóan) az északi sarkkörtől északra, illetve a déli sarkkörtől délre. Magyarországról általában nem látható. A töltött részecskék túlnyomóan a Napból származnak (napszél), kisebb hányadukat a Naprendszeren kívülről érkezett részecskék teszik ki. A töltött részecskéket a földi magnetoszféra nagyrészt eltéríti, a mágneses pólusok körüli tartományban azonban bejutnak a légkörbe. A részecskék ütköznek a légkör atomjaival, ionizálják és gerjesztik az atomokat, a gerjesztett atomok pedig fénykisugárzással térnek vissza alapállapotukba. A kibocsátott fény az atomra vagy molekulára jellemző színű. A színkép látható tartományában elsősorban az oxigén zöld és vörös, valamint a nitrogénmolekulák kékesibolya vonalai jelentkeznek, a sarki fény az ultraibolya tartományban is erős. A jelenség 80–1000 km magasságban fordul elő, de leggyakrabban 100 km magasságban figyelhető meg. A sarki fény formái változatosak, állandóan változnak, gyakran függönyre, ívelt szalagokra emlékeztetnek vagy sugaras szerkezetűek. Műholdról készült felvételek tanúsága szerint a jelenség fénygyűrűként, glóriaként veszi körül a mágneses pólust. Összefüggést találtak a déli és az északi pólusnál fellépő fényjelenségek között. Erős naptevékenységet követően, mágneses viharok idején megváltozik a magnetoszféra szerkezete, ilyenkor a sarki fény alacsonyabb szélességi körökön, így nagyon ritkán Magyarországon is megfigyelhető. Sarki fényt a Naprendszer más mágneses bolygóinál (Jupiter, Szaturnusz, Uránusz, Neptunusz) és azok egyes holdjainál (Io, Ganymedes) is megfigyeltek. Forrás: wikipedia


A most következő állóképek kattintással eredeti arányukban tekinthetőek meg.

 

Új cikkek itt

Kincset érő hullámok

A magával ragadó hullámfotók elkészítéséhez óriási türelem kellett, amit Warren Keelan örömmel vállalt.

Új cikkek az ecolounge-on

A távfűtés nem gáz!

Egy távhőrendszer akkor jó, ha energiahatékonyan és környezetkímélő módon működik.” – hangzott el egy, a magyarországi ...

Magyar madarászok Albániában

Magyar madarászok indulnak 2 hetes expedícióra azzal a céllal, hogy feltérképezzék Albánia megmaradt nádasait a Natura 2000-es ...