A Csurjumov-Geraszimenko üstökös
A Csurjumov-Geraszimenko az űrkutatás történetében az első olyan üstökös, amelynek felszínén közvetlen műszeres megfigyelést végez az ember. Az Európai Űrügynökség (ESA) még 2004-ben indította útjára a Rosetta-űrszondát, hogy az adatokat gyűjtsön az üstökösről. A Rosetta 10 éven át utazott az űrben, míg elérte a Földtől 500 millió kilométeres távolságra lévő 67/P azonosítószámú égitestet.
PhilaeForrás: DLR German Aerospace Center
Csurjumov-GeraszimenkoForrás: ESA
Csurjumov-GeraszimenkoForrás: ESA
Csurjumov-GeraszimenkoForrás: ESA
Csurjumov-GeraszimenkoForrás: ESA
Csurjumov-GeraszimenkoForrás: ESA
Csurjumov-GeraszimenkoForrás: ESA
Csurjumov-GeraszimenkoForrás: ESA
Csurjumov-GeraszimenkoForrás: ESA
| Az üstökös nevét felfedezőiről kapta: Klim Ivanovics Csurjumov-ról, aki a 32P/Comas Solá üstökösről készült felvételen fedezte fel az obejktumot és Szvetlana Ivanovna Geraszimenko-ról, aki magát a fényképet készítette 1969. szeptember 11-én. Az égitest nem egyetlen üstökös, hanem úgynevezett "bináris érintkező", azaz két, egymásba kapcsolódott objektumról van szó, amelyek az idők folyamán "összeolvadtak". Az üstökös központi magjának átmérője nagyjából 4 km, keringési ideje 6,5 év. A nem mindennapi vizsgálat kiemelt fontosságát mutatja, hogy a tudósok szerint az üstökös magja a Naprendszer születésének idejéből származó anyagot tartalmazza. |
Csurjumov-GeraszimenkoForrás: ESA
Csurjumov-GeraszimenkoForrás: ESA
Csurjumov-GeraszimenkoForrás: ESA
Ez év novemberére tervezett leszállás nem sikerült zökkenőmentesen: az elsődleges landolási helyen - az úgynevezett J-ponton az üstökösmag "fején" - nem sikerült leszállnia az űrszonda Philae elnevezésű leszállóegységének, kétszer "pattant" vissza az üstökösről. Végül ugyanaznap, 2014.11.12-én történelmet írt a Rosetta, amikor leszállóegysége - körülbelül 16 óra 45 perckor - landolt az üstökös magján.
Csurjumov-GeraszimenkoForrás: ESA
Csurjumov-GeraszimenkoForrás: ESA
Bár magával a landolással nem volt probléma, a Philae pozícióját elvétve, az égitest egy ismeretlen pontján, egy "árokban" szállt le. Az árnyékos üregben drámaian csökkent a minilabor napelemeit érő fény mennyisége, így azok nem voltak képesek újratöltődni.
Csurjumov-GeraszimenkoForrás: ESA
Napfény hiányában automatikusan bekapcsoltak saját tápegységei, amelyek 60 órára elegendő energiát biztosítottak a 100 kilogrammos szerkezetnek. A tápegységek lemerülésével a minilabor végül hibernált állapotba került, azonban ez nem lesz tartós: amint a Naprendszer belseje felé haladó 67/P jobb fényviszonyok közé ér, az egység ismét feléled. Kérdés, hogy mikor? - Egyes szakértők szerint ez a következő hetekben várható.
Csurjumov-GeraszimenkoForrás: ESA
Az eddig kapot adatok elemzése mellett folytatódik tehát a Philae utáni vadászat is: amennyiben a landolás pontos helyét sikerül megállapítani, könnyebb lesz megbecsülni újraéledésének valószínűségét is.
Csurjumov-GeraszimenkoForrás: ESA
Forrás: ESA/Rosetta/NAVCAM
A Rosetta sikerének magyar vonatkozása is van: A szonda, valamint leszállóegysége tudományos műszerei tervezésének és megépítésének részesei voltak magyar tudósok is, az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont, az MTA Energiatudományi Kutatóközpont, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem kutatói, valamint az SGF Kft. szakemberei.
